Karl Jenkins - Arany János: A walesi bárdok kantáta (CD) leírása
Kantáta nagyzenekarra, szólistákra és vegyeskarra.
Irinyi László koncertigazgató (CMI) volt a megálmodója és megvalósítója A walesi bárdok projektnek, melynek során megszületett Karl Jenkins kantátája. A világ számos távoli táján fiatalok tízezrei ismerték meg ezáltal Arany János költészetét.
A mű magyar nyelvű bemutatójának élő felvétele 2012. június 29-én készült a Budapesten a MÜPA Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében.
Közreműködők:
Edward király – Kiss B. Attila
Regős – Sárkány Kázmér
Első bárd – Kovács István
Második bárd – Kertesi Ingrid
Harmadik bárd – Haja Zsolt
Debreceni Kodály Kórus (karigazgató – Pad Zoltán)
Nyíregyházi Cantemus Vegyeskar (karigazgató – Szabó Soma)
MÁV Szimfonikus Zenekar (vezényel – Takács-Nagy Gábor)
Tracklist:
- Edward király, angol király
- Montgomery a vár neve
- Ősz bárd emelkedik
- Te tetted ezt, király!
- Lágyan kél az esti szél
- No halld meg, Eduárd
- Szolgái szétszáguldanak
- Király nem alhatik
- Ötszáz énekli hangosan
- Arany János: A walesi bárdok / The Bards of Wales – Zollman Péter angol nyelvű fordítását előadja John Asquith
Karl Jenkins ma a világszerte legtöbbet játszott kortárs zeneszerző. Legismertebb művét (The Armed Man: A Mass for Peace) megjelenése óta közel 1000 alkalommal adták elő 20 országban, a mű CD-kiadása pedig időközben tizenhét arany és platina díjat kapott. A walesi Penclawddban született 1944-ben, tanulmányait Gowertonban, majd a Cardiff-i Egyetemen és a londoni Királyi Zeneakadémián végezte.
Zenéjének sajátosan egyedi hangzásvilága többszörösen átlép a szigorúan értelmezett stílushatárokat, műveiben felfedezhetők kezdeti Soft Machine-es korszakának jazz-rockos elemei éppúgy, mint a későbbi Adiemus-albumok cross-overes hangulata.
Jenkins a zenetudományok doktora, számos egyetem és konzervatórium tiszteletbeli professzora, a londoni Királyi Zeneakadémia díszdoktora.
A walesi bárdok című kantáta a CMI Concert Masters International (és a cég 2019-ben elhunyt vezetője – Irinyi László) felkérésére készült.
Arany János (1817-1882) a XIX. századi magyar elbeszélő irodalom legnagyobb alakja Nagyszalontán született. A magyar protestantizmus és kultúra akkori fellegvárába, a Debreceni Református Kollégiumban diákoskodott, majd lapszerkesztő és tanító volt. Költőként már az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc előtt országos hírnévre tett szert.
Leghíresebb balladáját, A walesi bárdokat Ferenc József osztrák császár a magyar forradalom és szabadságharc leverése utánielső magyarországi látogatásának alkalmából írta. Eredetileg egy dicsőítő költemény megírására kérték fel, de Arany a felkérésre egy középkori velszi legenda drámai erejű felelevenítésével válaszolt. A néphagyomány szerint Eduárd angol király Wales 1277-es leigázásakor ötszáz velszi bárdot küldött a máglyahalálba, mert egyik sem volt hajlandó dicsőíteni őt. A király így akarta megakadályozni, hogy a velszi dalnokok a dicsőséges múlt megidézésével a betolakodók ellen lázítsák a fiatalságot.
A ballada a mai napig része a nemzeti alaptantervnek, és minden magyar ajkú ember jól ismeri. Arany nemzetének tanítómestere volt, a magyar irodalomra gyakorolt hatása és szelleme századok múltán is jól érezhető.
A CD füzetben az 1857-ben írt magyar nyelvű vers mellett a mű angol nyelvű fordítása is olvasható, melyet Zollman Péter készített 1994-ben.