Illyés Gyula - Puszták népe

„Előttem ami ebben a felfedezésben a legmegrendítőbb és legmeglepőbb, az hogy a puszták népe cseléd.

A puszta úgy lebeg fantáziánkban, mint az idillikus szabadság földje. S a «puszta fia» szinte szinonim avval, hogy a «szabadság fia.» A szó maga idilli és regényes képzeteket idéz. Azt juttatja eszünkbe, hogy «betyár.» Esetleg azt, hogy «csikós.» Mindent, csak azt nem, hogy «cseléd.»

S most Illyés Gyula arra eszméltet, hogy a puszták népe, a magyarság egyharmada és legmagyarabb harmada, a szabadság szimbolikus honának gyermeke, kivétel nélkül cseléd, azaz szolga.

Sőt majdnem rabszolga.

Mit jelent az, hogy Magyarország népességének harmadrésze cseléd? Illyés megmutatja, mit jelent. Halálos valamit jelent. A magyarság egyharmada tenger alá került és elevenen el van temetve.”