Celestina Bialetti, Alessandro Barbaglia - Kávéból őrölt álom - A Bialetti család története

A világhírűvé vált Moka kávéfőző különleges története egy apró műhelyben kezdődött, és az Orta-tó partján álló, egykori Bialetti-gyárban teljesedett ki. A találmány mögött Alfonso Bialetti állt, a csendes álmodozó, aki zseniális ötletét valóra váltotta. Ám a sikerhez fia, Renato vakmerőségére is szükség volt, aki a családi vállalkozást nemzetközi márkává emelte. Kettejük kapcsolatát egyszerre formálta az együttműködés, a feszültség és a szenvedély. Meghatározó szerep jutott a rendkívüli asszonyoknak is, akik erővel, kitartással és bölcsességgel tartották egyben a családot a sikerek és a megpróbáltatások idején. A kávéfőző születését Celestina Bialetti, a család legfiatalabb tagja idézi fel, Alessandro Barbaglia pedig varázslatos stílusban tárja elénk nemcsak a család, hanem egy letűnő korszak emlékezetét is. Részlet: Papa, a pénzzel kapcsolatos elképzelésed soha nem fog megváltozni, ahogy eddig sem változott soha. Az a meggyőződés, hogy a pénz csupán egy eszköz, olyan, mint a reszelő a részletek kidolgozásához, nem mellékes dolog, de biztosan nem a legfontosabb az életben. Röviden: a pénz a család fenntartásához a lehető legméltóságteljesebb módon szükséges eszköz, de semmi több. Nem a pénz volt a te szerencséd, hanem a kávéfőző, vagy még inkább a puszta tény, hogy feltaláltad. Ne játszd itt nekem az ártatlant, papa, a lányod vagyok: tökéletesen tisztában voltál ennek a forradalmi tárgynak az értékével, egy pillanatig sem becsülted alá a kávéfőzőt, sem a benne rejlő kereskedelmi potenciált. Viszont a múltbeli rossz tapasztalatok, a megaláztatások, a keserű pirulák... Pontosan tudtad, hogy valami nagyszerűt hoztál létre, mégis óvatos maradtál, nem akartál kockáztatni. Nagy szerencsének tartottad mindezt, és féltve őrizted. Számodra a szerencse a kiszámíthatóságban rejlett. Megelégedtél azzal, hogy szakmailag elértél a csúcsra, és megcsináltad a kávéfőzőt. Ha Ada valamiért szemrehányást tett neked, te ravaszul megfogtad a kezét, megforgattad, és már énekelted is neki Toscából: „A művészetnek éltem, a szerelemnek éltem, élő léleknek soha nem ártottam!” Ám ha Renato tapintott rá valamely érzékeny pontodra, nos, vele a dolgok kicsit másképpen alakultak. – Meg kell ismertetni az emberekkel a kávéfőzőt, papa!