Ezen biztosítási feltételek alapján az AIM Általános Biztosító Zrt. (Cg.:01-10-045571, székhely: 1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 11., a továbbiakban: Biztosító) a feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetén a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási szolgáltatást nyújt a Biztosított által megfizetett biztosítási díj ellenében.

Jelen általános feltételek a biztosítási kötvénnyel együtt alkotják a biztosítási szerződést (a továbbiakban: biztosítási szerződés vagy szerződés). A biztosítási feltételek – a terméktájékoztatóval együtt – az ügyféltájékoztatás célját is szolgálják.

I.             Biztosított

A Biztosított az a természetes személy, aki biztosított termék első vásárlója, eredeti tulajdonosa. Kizárólag a Biztosított jogosult a biztosítási szolgáltatás igénybevételére.

II.           Kockázatviselés kezdete

1.    A Biztosító kockázatviselése a választott biztosítási fedezettől függően baleseti meghibásodás, folyadékkal történő érintkezésből eredő meghibásodás, lopás, illetve rablás, tekintetében a biztosítási ajánlaton a Biztosított által kockázatviselés kezdeteként megjelölt időpontban, egyéb meghibásodás tekintetében a gyári jótállás/garancia lejáratának napját követő napon veszi kezdetét, feltéve, hogy a Biztosított a biztosítás díját a Biztosító részére megfizette, vagy a Biztosító képviselőjének nyugta ellenében átadta.

2.    A kockázatviselés kezdete nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlattételt követő nap 0 óra 00 perce.

III.         Biztosítás területi hatálya

A Biztosító kockázatviselése a Magyarország területén bekövetkezett károkra terjed ki.

 

IV.          A biztosítás időbeli hatálya

1.    A biztosítás tartama a kötvényen feltüntetett azon időintervallum, amelyben a Biztosító kockázatviselése fennáll. A biztosítási szerződés határozott időtartamra, a biztosított terméktől, a választott biztosítási fedezettől, valamint a gyári garancia/jótállás tartamától függően 1, 2, 3, 4 vagy 5 évre köthető. A biztosítási időszak egy év, mely a kötvényen feltüntetett időpontban veszi kezdetét és a következő év azon napján jár le, amely hónapjának elnevezésénél, és számozásánál fogva megfelel a kezdő napnak.

2.    A biztosítás díja a biztosítási ajánlat aláírásakor, egy összegben fizetendő. A biztosítási díjat egy összegben, a teljes biztosítási időszakra meg kell fizetni. Díjfeltöltés nem alkalmazható.

V.            A kockázatviselés megszűnése és a szerződés felmondása

1.    A biztosítási szerződés a határozott időtartam végén megszűnik, még abban az esetben is, amennyiben a biztosítási díjat továbbra is megfizették.

2.    A biztosítási szerződés megszűnik, amennyiben a meghibásodott terméket a jelen feltételek szerint vállalt biztosítási szolgáltatás keretében kicserélik. Ez esetben a biztosítási díj, sem annak egy része nem kerül visszatérítésre és a biztosítási fedezet nem száll át az új termékre.

3.    Amennyiben a szerződés érdekmúlás (pl. tulajdonosváltás) miatt szűnik meg, a biztosítási díj a szerződés megszűnésének tárgyhavával bezárólag illeti meg a Biztosítót. Az ezt meghaladó időarányos díjat a Biztosító a Biztosítottnak visszafizeti.

4.    A 3 évet meg nem haladó időtartamra létrejött biztosítási szerződés nem mondható fel. A 3 évnél hosszabb időtartamra létrejött biztosítási szerződés annak első három évében nem mondható fel, ezt követően az bármely fél részéről a biztosítási időszak végére, 30 napos felmondási idővel írásban felmondható.

VI.  Biztosítási szolgáltatás

1.    A Biztosító a jelen feltételek fejezeteiben meghatározott, és a biztosítási kötvényen feltüntetett választott biztosítási fedezet szerinti biztosítási események bekövetkeztekor a biztosítási időszak alatt biztosítási szolgáltatást nyújt a Biztosított számára.

2.    A Biztosító biztosítási szolgáltatása keretében ésszerű javítási költségek figyelembe vétele mellett gondoskodik a biztosított termék vagy annak bármely része megjavíttatásáról, vagy ugyanazon típusú termék – ennek hiányában hasonló márkájú, és minőségű termék, mely megegyező vagy hasonló műszaki specifikációval rendelkezik, mint az eredeti meghibásodott termék – kicseréléséről, amennyiben a bekövetkezett kár a biztosítási szerződés szerint fedezett biztosítási eseményre vezethető vissza. A Biztosító jogosult annak eldöntésére, hogy a biztosított termék javításra vagy kicserélésre kerüljön. Lopás, rablás biztosítási esemény bekövetkezése esetén a Biztosító a termékcserére vonatkozó szabályok szerint pótolja az ellopott, elrabolt biztosított terméket.

3.    A biztosítási szolgáltatás biztosítási időszakonként számított felső határa a IX. pont szerinti biztosítási összeg. Amennyiben a biztosítási időszak alatt több biztosítási esemény következik be anélkül, hogy a biztosított termék kicserélésre kerülne, az egyes biztosítási eseményekre nyújtott szolgáltatások együttes összege nem haladhatja meg a biztosítási összeget.

4.    A Biztosító a jelen szerződés szerinti esetekben és feltételekkel abban az esetben is teljesít szolgáltatást, ha a jelen feltételekben és a választott fedezetekben meghatározott biztosítási esemény akkor következik be, amikor a biztosított terméket a Biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozója jogszerűen használta, feltéve, hogy ezt a Biztosított tudtával és hozzájárulásával tette. A Biztosítottal közös háztartásban élő 14. életévét be nem töltött hozzátartozó esetében jelen biztosítási feltételek eltérő szabályokat tartalmazhatnak.

5.    Amennyiben a Biztosító a kárigényt elutasította, az adott biztosított termékkel kapcsolatos bármilyen későbbi kárigény esetén a Biztosított köteles igazolni a Biztosítónak, hogy az adott terméket a kárigény alapjául szolgáló újabb esemény bekövetkezése előtt már megjavították.

6.    A Biztosított – amennyiben az eltulajdonított biztosított termék hollétéről tudomást szerez – köteles a rendőrséget és a Biztosítót haladéktalanul értesíteni. A Biztosító felszólítására a tárgyak azonosítása és visszaszerzése érdekében Biztosított köteles minden tőle telhetőt megtenni.

7.    Amennyiben az eltulajdonított vagyontárgy a biztosítási szolgáltatás kifizetése előtt előkerül, a Biztosított köteles azt visszavenni.

8.    Amennyiben az eltulajdonított biztosított termék az újra beszerzés/csere előtt megkerül, a Biztosító biztosítási szolgáltatást nem teljesít.

9.    Ha az ellopott vagy elrabolt biztosított termék a biztosítási szolgáltatás (csere) teljesítése után megkerül, úgy a Biztosított arra igényt tarthat, ebben az esetben azonban köteles a biztosítási összegnek megfelelő összeget a Biztosítónak visszafizetni. Amennyiben a biztosított termék a biztosítási szolgáltatás teljesítését követően megkerül, a Biztosított köteles a tudomására jutástól számított 2 munkanapon belül erről a tényről a Biztosítót írásban értesíteni. Amennyiben a Biztosított nem tart igényt a megkerült termékre, úgy a megkerült termék feletti rendelkezési jog, mint törvényi engedményest a Biztosítót illeti meg. Ez esetben a Biztosított köteles írásbeli megállapodás keretében a termék tulajdonjogát a Biztosítóra átruházni.

10. Amennyiben a Biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg mindazon jogok, amelyek a Biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben.

VII.        Biztosítási esemény, biztosítási fedezetek

Biztosítási esemény a biztosított termékkel kapcsolatos olyan káresemény, amely a biztosítási szerződésben foglaltak szerint biztosítási szolgáltatásra nyújt alapot. A biztosított terméktől, a biztosítás időtartamától és a választott biztosítási fedezettől függően a biztosítási események köre eltérő lehet. A Biztosító csak azon biztosítási eseményekre nyújt fedezetet, amelyek a biztosítási kötvényen szerepelnek.

A választható biztosítási események köre az alábbi:

A biztosított termék alkatrészeinek a biztosítási szerződés hatálya és a Biztosított személy általi használata alatt bekövetkező hirtelen, előre nem látható meghibásodása, vagy valamely alkatrész funkciójának hirtelen megállása, amelyből kifolyólag javításra vagy cserére van szükség annak érdekében, hogy a termék normál működése helyre álljon amely

a)    rendeltetésszerű használat mellett fellépő, tartós belső hibából, vagy

b)    baleseti meghibásodásból ered, ideértve az elemi károkat (tűz, robbanás, villámcsapás, vihar, földrengés) és a folyadékkal való érintkezésből eredő károkat is, kivéve, ha jelen biztosítási feltételek valamely különös esetben azt kizárják.

Biztosítási esemény lehet továbbá a termék ellopása, és elrablása.

Választható biztosítási fedezetek

Garancia Plusz	Garancia Plusz Gold	Garancia Plusz Platina
kiterjesztett garanciabiztosítás	kiterjesztett garanciabiztosítás	kiterjesztett garanciabiztosítás
-	baleseti meghibásodás	baleseti meghibásodás
-	-	lopás, rablás

 

VIII.      A biztosított termék

A biztosítási fedezet a Magyarországon újonnan magáncélra vásárolt, a biztosítási szerződésben meghatározott tartós fogyasztási cikkre terjed ki, melynek maximum értéke bruttó 1.000.000,- forint és amely a biztosítási kötvényen ilyenként feltüntetésre kerül. Biztosított terméknek minősül az eredetileg a Biztosított által vásárolt és jelen biztosítási feltételek szerint biztosított termék helyébe lépő azon cseretermék is, amelyet a gyártó/forgalmazó a gyári garancia/jótállás keretében cserélt ki, feltéve, hogy ezt a Biztosított haladéktalanul írásban bejelenti a Biztosítónak. A biztosítási szerződés csak magáncélra szolgáló termékekre nyújt fedezetet. Magáncélú használatnak minősül mindaz, ami nem üzletszerű vállalkozási tevékenység tárgya és nem ahhoz kapcsolódik.

IX.          Biztosítási összeg

1.    A biztosított termék vásárláskori új – számlával igazolt - bruttó értéke tekintendő biztosítási összegnek.

2.    Amennyiben a biztosítási ajánlatban megjelölt vételár nem egyezik meg a tényleges vételárral, úgy a Biztosító a Ptk. alulbiztosításra, illetve túlbiztosításra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza.

X.            A Biztosító mentesülése

A Biztosító mentesül a fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a Biztosított, vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozója szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. A Biztosító mentesül akkor is, ha a Biztosított az őt terhelő közlési, változás bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében. Nem áll be továbbá a Biztosító kötelezettsége akkor, ha a Biztosított a kárbejelentési, kárenyhítési kötelezettségét megsérti és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

XI.          Elévülés

A biztosítási szerződésből eredő igények 1 év alatt évülnek el.

XII.        Fogalmak

1.    Jelen feltételek alkalmazása során az alábbi kifejezések alatt a következők értendők:

2.    Baleseti meghibásodás: a biztosított termékben hirtelen, váratlanul, külső behatás következtében bekövetkező kár, kivéve, ha azt szándékosan idézték elő, vagy súlyos gondatlanságból ered.

3.    Lopás: a biztosított termék harmadik személy általi jogtalan eltulajdonítás céljából történő jelen pont szerinti elvétele. A lopás abban az esetben minősül biztosítási eseménynek, ha az őrizetlen terméket dolog elleni erőszakkal (a megőrzésre szolgáló zár vagy készülék nem rendeltetésszerű felnyitása útján) (betörés, zártörés) vagy zsebtolvajlás útján tulajdonítják el.

4.    Rablás: ha valamely személy vagy személyek a biztosított terméket jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesznek el a Biztosítottól, vagy a VI.4. pontban meghatározott személytől, hogy evégből ellene erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaznak, illetőleg öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyeznek. Rablásnak minősül az is, ha a tetten ért elkövető a biztosított vagyontárgy megtartása végett erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

5.    Folyadékkal való érintkezésből eredő meghibásodás: a biztosított termék rendeltetésszerű, gondos használata mellett folyadék hirtelen, balesetszerűen bekövetkező véletlen kiömlése, ráömlése által okozott meghibásodás

6.    Pixelesedés:

A képernyő olyan kismértékű – az alábbiakban részletezett - meghibásodása, amely során egy vagy több pixel nem tudja megfelelően változtatni a színét.

Az elfogadott hibák száma típusonként 1 millió pixelre vonatkoztatva:

Első típusú	Második típusú	Harmadik típusú	Csoporthiba
2	2	5	2

Első típusú: A maximum fényerő parancsra adott átlagos pixel válaszreakciónak nagyobb, mint 75%-ával való reagálása a minimum fényerőparancsra (mindig fényesen világít).

Második típusú: A minimum fényerőparancsra adott átlagos pixel válaszreakciónak kevesebb, mint 25%-ával való reagálása a maximum fényerőparancsra (mindig sötét marad).

Harmadik típusú: Egyéb nem első vagy második típusú hiba, például egy beragadt subpixel. Az RGB-komponensekből csak az egyik hibás. (a meghibásodásakor az adott képpont mindig vörösen, zölden vagy kéken világít).

Csoporthiba: Kettő vagy több hibás pixel egy 5x5 képpontos területen.

7.    Ésszerű javítási költség: a meghibásodott alkatrész javításához szükséges anyagok és munkadíjak költsége, melyek maximuma a gyártó által meghatározott és hivatalosan közétett díjak és munkaórák, feltéve, hogy ezek összege nem haladja meg a biztosítási összeget.

8.    Cseretermék: a biztosító döntése alapján, amennyiben a meghibásodás mértéke indokolja, a meghibásodott termék helyett hasonló gyártmányú és minőségű termékre cserélhető az eredeti hibás termék, azonban a biztosító szolgáltatása nem tartalmazza a csere során felmerült szállítási költségeket.

XIII.      Kockázat kizárások

A biztosítási szerződés nem terjed ki:

1.    munkaanyagokra, cserélhető, rövid élettartamú fogyasztási cikkekre, mint pl. biztosítékok, elemek, lemezek, kazetták, merevlemezek, memória kártyák, illetve bármilyen más adathordozók, patronok, tonerek, szoftver, porszívó porzsákok, kefék és egyéb eszközök, izzók és fluoreszkáló csövek, távirányítók, játékvezérlők, otthoni számítógép nyomtató fej, egerek, továbbá fogyóeszközök költségeire például, de nem kizárólagosan, mint, akkumulátorok teljesítményének csökkenésére, lámpák/izzók, filmek, tintapatronok, szalagok, valamint olyan kellékekre, kiegészítő felszerelések költségeire, amelyek nem alkotóelemek,de rendszerint szükségesek vagy hasznosak a biztosított termék rendeltetésszerű használatához vagy működtetéséhez, mint pl. akkumulátor-töltő,

2.    esztétikai részekre például: könnyű burkolatok, gombok, fogantyúk, műanyag vagy fém burkolatok, jelvények vagy egyéb ismertetőjelek, továbbá olyan kisebb károsodásokra, amelyek nem befolyásolják az áru használhatóságát, mint például karcolások és más hasonló károsodások,

3.    a termék külső burkolatának korróziójára, zárlatra, horpadásra és karcolásra,

4.    azon esetekre, melyekben a terméket nem magán célra vagy külföldön használták,

5.    olyan átalakításra, illetve olyan kiegészítő használatára, amely nincs összhangban a gyártó ajánlásaival,

6.    nem rendeltetésszerű használatra,

7.    idegen tárgyak (amelyek a termék használata szempontjából nem kívánatosak) termékbe való helyezésére (erőltetésére),

8.    elhasználódásra, a rendeltetésszerű használattal járó kopásra,

9.    üzembe-, újra üzembe helyezési-, rendszeres karbantartási-, beállítási-, ellenőrzési-, módosítási-, tisztítási- vagy szervizköltségekre, valamint az ezekkel a tevékenységekkel összefüggésben bekövetkező károsodásokra,

10. a szállítás során bekövetkezett károkra, ide nem értve a mobil eszközök (pl. GPS, notebook, mobil telefon, hordozható audio eszközök) szállítás során keletkezett kárait,

11. szoftver meghibásodásból, vírusokból, áramkimaradásból, bármely alkalmazás, illetve rendszerszoftver hibájából eredő károkra, közvetett veszteségre,

12. olyan hibákra, közvetlen veszteségekre, melyek közvetlenül vagy közvetve származnak bármely computer, adatfeldolgozó rendszer, mikrochip vagy hasonló berendezés, számítógép szoftver hibájából, dátum felismerési hibából, illetve adatvesztésből származó kárra,

13. olyan termék meghibásodására, melyre más biztosítás vonatkozik, illetve amelyre jótállás/garancia van érvényben (pl. a gyártó garanciája),

14. olyan tervezési, gyártási hibákra, amely miatt a gyártó a terméket javításra illetve cserére visszahívta,

15. olyan károsodásokra, amelyek megtérülnek jogi követelés, jótállás illetve más – gyártó, szállító, kereskedő, javító vagy más fél – által tett ígéret révén, és amelyek a biztosított termék vásárlásával és/vagy szervizével kapcsolatosak, vagy amelyek jogszabály, vagy szerződés, illetve szállítási feltételek révén szabályozottak,

16. olyan meghibásodásokra, melyek a terméket folyamatosan, vagy időszakosan érő külső hatás, beleértve a háziállat által okozott károsodást is,

17. lopás-, rabláskárokra-, illetve ezekre vonatkozó kísérletre, kivéve, ha a lopás és rablás kockázatokra a biztosítási fedezet kifejezetten kiterjed,

18. baleseti meghibásodásra, kivéve, ha ezen kockázatra a biztosítási fedezet kifejezetten kiterjed,

19. a termék elveszésére, elhagyására, illetve elvesztésére,

20. azon hibákra, melyek abból adódnak, hogy az eredeti hiba észlelését követően a terméket továbbra is használták,

21. elkobzott, lefoglalt, zár alá vett termékekre,

22. a termékhez helytelenül csatlakoztatott elektromos, gáz vagy vízellátás, vagy jelkapcsolat hibája miatt, illetve ezen esetekben fellépő üzemzavar okán bekövetkező károkra,

23. külső kábelek, jeladók hibájára, elektromos csatlakozásra, tömítésekre és vezetékekre, melyek nem szerves részei a terméknek,

24. bármely műsor-, kábel-, illetve internet szolgáltatás kimaradásából származó károkra,

25. antennák, vevőegységek, hasonlók újra bekötési költségeire,

26. pixelesedésre, gáz leengedés és újratöltésre, valamint képernyő beégésre,

27. a bútorok méretének módosítására, amennyiben a csere termék mérete eltérő az eredeti termék méretétől,

28. azon javításokra, melyeket nem a garanciális javításra jogosult, illetve a Biztosító által jóváhagyott szervizek végeztek,

29. felmerült költségekre abban az esetben, amennyiben meghibásodás nem található,

30. hibákra, melyek abból adódnak, hogy analóg jeladásról digitális jeladásra vált a Biztosított adott termék esetében,

31. azokra a termékekre, melyeken bármilyen módosítást végeztek,

32. közvetett veszteség bármilyen formájára, elmaradt haszonra,

33. a biztosított termék által okozott károkra (következményi károk),

34. a megjavított, pótolt termék (piaci) értékcsökkenésére,

35. a hibákra, amelyek a helytelen telepítés vagy újratelepítés, hibás szoftver vagy programozás, illetve véletlenül vagy szándékosan letöltött vírus okoz,

36. az olyan károsodásra, amely azért vagy a közben következik be, hogy a Biztosított jogszabályba ütköző cselekmény elkövetését megkísérli vagy ilyen cselekményt követ el,

37. azon károkra, amelyeket a biztosított terméket a VI.4. pontban meghatározottak szerint birtokló 14 éven aluli személy tevékenysége, mulasztása vagy bármilyen egyéb magatartása okozott, illetve olyan károkra, amelyek az alatt következnek be, amikor a termék 14 év alatti személy birtokában van,

38. bármilyen tisztítási, szervizelési, bevizsgálási, karbantartási, módosítási vagy javítási folyamat vagy kísérlet, illetve idegen szoftveres beavatkozás során keletkezett károkra,

39. hosszabb időn át fennálló nedvesedés vagy párásodás során fellépő károkra.

Abban az esetben, ha a biztosító kockázatviselése a választott biztosítási fedezet alapján egyébként kiterjed a lopás és rablás kockázatokra, a biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek az alábbi események miatt következtek be:

 

1.    bármilyen őrizetlenül hagyott helyiségből vagy az ahhoz tartozó bekerített és zárt helyről történő lopás, kivéve, ha bizonyíthatóan személy vagy dolog elleni erőszak alkalmazásával jutottak be az adott helyiségbe vagy az ahhoz tartozó bekerített és zárt helyre;

2.    nyilvános helyen, vagy a lopás időpontjában mások által megközelíthető helyen őrizetlenül hagyott termék ellopása, kivéve, ha a terméket valamilyen zárt tárolóból (fiókból, szekrényből stb.) dolog elleni erőszak alkalmazásával tulajdonították el;

3.    lopás, ha a terméket egy őrizetlenül hagyott gépjárműből lopják el, kivéve, ha a jármű be volt zárva, az összes biztonsági berendezés be volt kapcsolva, és a terméket a bezárt csomagtartóban vagy a jármű utasterének bármelyik csukott rekeszében (pl. kesztyűtartóban) helyezték el, és így azt kívülről, a jármű jogellenes felnyitása előtt nem lehetett látni.

4.    lopás, ha a terméket bármilyen puhafedeles vagy nyitott oldalú vagy tetejű járműből tulajdonították el;

5.    a biztosított termék rejtélyes (megmagyarázhatatlan) eltűnése.

XIV.       Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség

Elvárható gondosság

1.    A Biztosított köteles a biztosított terméket gyártói előírás szerint, rendeltetésszerűen használni és minden általában elvárhatót megtenni annak érdekében, hogy megóvja a biztosított terméket a meghibásodástól, a károsodástól. Amennyiben a gyártó kötelező szervizelési intervallumokat határozott meg, úgy Biztosított köteles a terméket a megadott intervallumonként szervizeltetni.

2.    Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a Biztosított köteles minden általában elvárható intézkedést megtenni a kár mértékének csökkentése érdekében.

XV.  A kárbejelentés és a kárrendezés szabályai

1.    A Biztosított köteles a biztosítási eseményt az észlelést követő 2 munkanapon belül bejelenteni a Biztosító Vezérügynökének az

AIM Hungary Biztosítási Szolgáltató Kft.

1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 11.

Tel: +36 1 814-7917- Media Markt

elérhetőségeken és lehetővé kell tennie a Biztosító számára a biztosítási eseménnyel kapcsolatos körülmények vizsgálatát. Amennyiben ezek elmulasztása miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.

2.    A Biztosított köteles a lopást, rablást követően legfeljebb 24 órán belül bejelentést, illetve feljelentést tenni a rendőrségen, mely bejelentésnek tartalmaznia kell részletesen az eltulajdonított vagyontárgyakat, és az eltulajdonítás körülményeit.

3.    A Biztosító szolgáltatása magában foglalja a 10kg fölötti termék javítás céljára szervizbe történő szállításának költségét, illetve a szerviz kiszállási díját, amennyiben a meghibásodás a biztosítási fedezet alá esik. Amennyiben a meghibásodás nem esik jelen szerződés fedezete alá - ezért a Biztosító nem ismeri el biztosítási eseménynek - úgy a felmerült költségek a Biztosítottat terhelik, ideértve a szállítás / kiszállás költségét, és a javítás teljes költségét.

4.    Amennyiben a biztosítási esemény nem lopás, illetve rablás és a biztosított termék cserére szorul, a kicserélendő terméket a csere időpontjában a benne lévő alkatrészekkel, alkotó részekkel, valamint az eredetileg értékesített termékcsomag tartalmából rendelkezésre álló tartozékaival együtt kell átadni a javítónak, vagy a Media Markt áruháznak.

5.    A jelen szerződés alapján a javítás időtartamára cserekészülék, cseretermék, illetve ezek helyett pénzbeli kártérítés nem igényelhető.

6.    A Biztosított köteles jóhiszeműen eljárni és segítséget nyújtani a Biztosítónak a következőkben feltüntetett kárrendezési folyamat során annak érdekében, hogy a felmerült kár megtérítéséről a Biztosító dönteni tudjon. A felsoroltak be nem tartása maga után vonhatja a Biztosító mentesülését, illetve a biztosítási szolgáltatás mérséklését.

7.    A Biztosított elvárható módon köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a szervizzel előre egyeztetett időpontban elérhető legyen, így segítve azt, hogy a sérült terméket a szerviz megvizsgálhassa. Amennyiben ezt nem teszi lehetővé, úgy a szerviz kiszállási díja a Biztosítottat terheli.

8.    Amennyiben a Biztosított a Biztosító előzetes jóváhagyása nélkül javíttatja meg a terméket, a javításról szóló eredeti számlát köteles a Biztosítónak továbbítani. A számlának tartalmaznia kell a hiba részletes leírását, a javított alkatrészeket, a munkaóra díjat, a javítás dátumát. A Biztosító ez esetben is jogosult elbírálni a szolgáltatási igény jogosságát és jogalap hiányában megtagadni a szolgáltatásnyújtást. A Biztosító általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

9.    A javítás megtörténtét, illetve a cseretermék/alkatrészek átadását igazoló dokumentumot Biztosított köteles aláírni.

10. A Biztosítottnak gondoskodnia kell a további károk elhárításáról és enyhítéséről, mely intézkedések során követnie kell a Biztosító útmutatásait, előírásait, kivéve, ha a Biztosító elmulasztotta ezeket a Biztosított rendelkezésére bocsátani.

11. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított termék állapota a kárfelvételi eljárás megindulásáig, - ennek hiányában a bejelentéstől számított 5. napig - csak a kárenyhítéshez szükséges mértékig változtatható. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvű változtatások következtében a Biztosító számára fizetési kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné válik, szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.

12. A Biztosítottnak a keletkezett kár bekövetkezését, valamint összegszerűségét hitelt érdemlően bizonyító iratokat (biztosítási kötvény, a termék vásárlásáról kiállított számla vagy nyugta, javítási számla, javítási kalkuláció, lopás, rablás esetén rendőrségi feljelentésről szóló jegyzőkönyv, nyomozást megszüntető határozat) a Biztosító eljáró szakemberének vagy megbízottjának kérésére ésszerű időn belül rendelkezésére kell bocsátania.

13. A felsorolt dokumentumokon, okiratokon kívül a Biztosítottnak, illetve a károsultnak joga van a károk és a költségek igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesítse.

XVI.       Közlési és változás-bejelentési kötelezettség

1.    A Biztosított szerződéskötéskor köteles a Biztosítónak a valóságnak megfelelően, hiánytalanul közölni a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt, amelyeket ismert vagy ismernie kellett, és amelyekre a Biztosító írásban kérdést tett fel. A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetében a Biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott, vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

2.    Az adatok valóságtartalmáért a Biztosított felel. A közölt adatok ellenőrzését a Biztosító részére lehetővé kell tenni. A Biztosító ellenőrzési lehetősége a Biztosítottat a közlési kötelezettség alól nem mentesíti.

3.    A Biztosított köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülmények változását a Biztosítónak 15 napon belül, írásban bejelenteni. Lényegesnek tekinthető mindaz a körülmény, amelyre vonatkozóan a biztosítási ajánlaton adat szerepel, akár kérdésre válaszolva, akár nyilatkozatként.

4.    Amennyiben a biztosítási szerződés hatálya alatt a Biztosított termék feletti rendelkezést korlátozó szerződést kötnek (elidegenítési -, terhelési tilalom, zálogjog stb.) az erre vonatkozó szerződés létrejöttét a Biztosított köteles a Biztosítónak 5 napon belül írásban bejelenteni.

XVII.     Személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók

1.    Biztosítási titok minden olyan - minősített adatot nem tartalmazó -, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

2.    A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a fenti célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

3.    A Biztosítási titok tekintetében – időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a Biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait, és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

4.    A biztosítási titoknak minősülő adatot a Biztosító csak akkor adhatja ki harmadik fél részére, ha az érintett fél vagy törvényes képviselője a kiszolgáltatható titokkört pontosan megjelölve, arra írásbeli felmentést ad. A Biztosító az ügyfél felmentésének hiányában biztosítási titkot kizárólag a már hivatkozott Biztosítási törvényben felsorolt szerveknek és csak az ott megjelölt körben szolgáltathat ki.

5.    A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége – jogszabályban meghatározott megkeresés vagy adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során - nem áll fenn:

a)      a feladatkörében eljáró Felügyelettel;

b)      a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel;

c)      a büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval;

d)      a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel;

e)      ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli;

f)       a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal;

g)      a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdek-képviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal;

h)      a feladatkörében eljáró gyámhatósággal;

i)       az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal;

j)       a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel;

k)      a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal;

l)       az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel,

m)    az állomány átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval;

n)      valamint a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni;

o)      a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,

p)      fióktelep esetében - ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal - a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval,

q)      a feladatkörében eljáró országgyűlési biztossal,

r)        

s)      a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval

szemben, ha az a)-j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p) és q) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

6.    A Biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti i) kábítószerrel visszaéléssel, ii) terrorcselekménnyel, iii) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, iv) lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, v) pénzmosással, vi) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.

7.    A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.

8.    A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

9.    A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg az Országos Rendőr-főkapitányság - a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából - írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot.

10. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az összesített adatszolgáltatás, valamint a jogalkotás megalapozása és hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása. A Biztosító jogutód nélküli megszűnése esetén az általa kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva levéltári kutatások céljára felhasználható.

11. A Biztosított tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről, valamint kérheti személyes adatai helyesbítését – illetve a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével – törlését.

12. A Biztosító, mint adatkezelő a kérelmező részére tájékoztatást ad az általa kezelt adatiról, és az adatkezelés törvényben meghatározott körében annak körülményeiről.

13. Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, többek között, ha a személyes adatok kezelése (továbbítása) kizárólag az adatkezelő vagy az adatátvevő jogának vagy jogos érdekének érvényesítéshez szükséges, kivéve, ha az adatkezelést törvény rendelte el. Az érintett tiltakozhat abban az esetben is, ha a tiltakozás jogának gyakorlását egyébként törvény lehetővé teszi.

14. A Biztosító, mint adatkezelő köteles a bejelentéséket a törvény előírása szerint kivizsgálni, és a kérelmezőt írásban tájékoztatni.

15. Az érintett a jogainak megsértése esetén az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. Az adatkezelő köteles megtéríteni az érintett igazolt kárát is, amennyiben azt jogellenes adatkezeléssel vagy a technikai adatvédelem követelményeinek megszegésével okozta.

16. Az adatkezelés célja lehet a biztosítási szerződés megkötése, módosítása, állományban tartása, a biztosítási szerződésből eredő követelések megítélése vagy a biztosítási törvény által meghatározott egyéb cél.

17. A Biztosító a személyes adatokat, valamint biztosítási titkot képező adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatok pedig addig kezelhetők, ameddig a szerződés meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

XVIII.   Egyéb rendelkezések

1.    A jelen feltételeken alapuló szerződés módosítása csak a felek közös megegyezésével, írásban történhet.

2.    A Biztosított hozzájárul ahhoz, hogy a biztosítási szerződéshez kapcsolódó adatait a biztosítási szerződés keretein belül a Biztosító nyilvántartsa és kezelje.

3.    Az AIM Hungary Biztosítási Szolgáltató Kft. (1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 11., Cg.: 01-09-702259), mint a Biztosító a biztosító biztosítókról és biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. tv. 50.§-a szerinti Vezérügynöke, aki jogosult a Biztosított jognyilatkozatainak és egyéb közléseinek az átvételére, valamint azoknak a Biztosító részére történő továbbítására. A Vezérügynök tudomásszerzése a Biztosító tudomásszerzésének minősül. A Vezérügynök jogosult a kár rendezésére is. A Vezérügynök szakmai tevékenysége során okozott kárért a Biztosító áll helyt, eljárásával szemben a Biztosítónál tehető írásbeli panasz.

4.    A Biztosító biztosítja, hogy az ügyfél a Biztosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.

5.    A panasz elutasítása esetén a fogyasztó a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti. A Pénzügyi Békéltető Testület elérhetőségei: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. levélcím: H-1525 Budapest BKKP Pf.: 172., telefon: +361-489-9100, e-mail: pbt@pszaf.hu.

6.    A biztosítási szerződésre a mindenkor hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

A Biztosító, valamint Vezérügynöke főbb adatai, fogyasztói bejelentésekkel foglalkozó egységeinek, valamint felügyeleti szerveinek megnevezése és elérhetőségei:

 

FELÜGYELETI SZERV
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
(PSZÁF)

1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Központi levélcím: 1535 Budapest, 114. Pf. 777

Központi telefon: 489-91-00

Központi fax: 489-91-02